Vélemények szerint a négynapos hétvégén a Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körös felső szakaszán úgy játszott a duzzasztóval, mint egy túlméretes kád dugójával. Arról nem beszélve, hogy Szanazugban a hajók az iszapon feküdtek, a kilátogatókat iszaptenger fogadta. A békési kikötő összerakásához hozzá sem tudtak fogni. Horgászok panaszkodtak, hogy az ívási időben a kijelölt ívási helyek kiszáradtak a víz leeresztése miatt. A süllő- és a keszegfélék ikrái megsemmisültek, ami a teljes halfaunára kihatással van. A Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének tavaszi haltelepítése után a rohamosan apadó víz miatt a halak nagy része lesodródott a Kettős-Körös alsóbb szakaszaira, amely már egy másik cég halászati hasznosításában van. Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, a megyei horgászszövetséggel és a kishajókikötő üzemeltetőjével folyamatos kapcsolatot tartottak, a várható helyzetet egyeztették, további beavatkozási lehetőségük nem volt. A vízügyi igazgatóságnak — mint a duzzasztómű kezelőjének — a műszaki állapot védelme érdekében nincs mérlegelési lehetősége a jóváhagyott szabályzatban foglaltaktól eltérni. Az árhullámok levonulása után, április 30-án Békésen ismét megkezdődött a nyári szintre történő visszaduzzasztás. Nemes Attila, a Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezetője hangsúlyozta, a duzzasztóművek felújítására, rehabilitációjára lenne szükség, hogy nagyobb mennyiségig tudják tartani a vizet. Fontos lenne, hogy a duzzasztók kezelésénél a horgászok szempontjait is figyelembe vegyék, a horgászturizmushoz is igazodjanak. Dr. Csoma Antal halgazdasági szakmérnök kiemelte, az ívóhelyek kiszáradása nagy problémát jelent, ugyanakkor a halak lesodródása a Körös alsó részeire csak időszakos gond. A halak állandó mozgásban vannak, amikor lement az ár, és felnyitják a duzzasztót, visszaúsznak. A pontyhorgászatot egyébként sem érinti mindez, május 1-jétől június közepéig pontyot halászni és horgászni sem szabad. Bak Sándor, a Kövizig igazgatója közölte, a békési duzzasztó normál hidrológiai körülmények esetén április 15. és november 15. között nyári duzzasztási szinten üzemel. — Ha a Fehér- és a Fekete-Körösön árhullámok vonulnak le, a duzzasztásokat ezt követően kezdjük el — hangsúlyozta Bak Sándor. — Duzzasztási időszakban a Körösök felső szakaszairól érkező kisebb árhullámoknál a műnél olyan műveleteket kell végrehajtani, amelyekkel biztosítani lehet a megnövekedett vízhozamok károkozás nélküli, zavartalan levezetését. A vízgyűjtőterületről érkező többletvizek fogadásához megkezdődik a mederben tárolt víz eleresztése, és ha szükséges, úgy a duzzasztás fokozatos megszüntetése is. A duzzasztás alatt a mű két nyílásán átvezethető legnagyobb vízhozam 75 köbméter/másodperc. Arról nem beszélve, hogy Szanazugban a hajók az iszapon feküdtek, a kilátogatókat iszaptenger fogadta. A békési kikötő összerakásához hozzá sem tudtak fogni. Horgászok panaszkodtak, hogy az ívási időben a kijelölt ívási helyek kiszáradtak a víz leeresztése miatt. A süllő- és a keszegfélék ikrái megsemmisültek, ami a teljes halfaunára kihatással van. A Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének tavaszi haltelepítése után a rohamosan apadó víz miatt a halak nagy része lesodródott a Kettős-Körös alsóbb szakaszaira, amely már egy másik cég halászati hasznosításában van. Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, a megyei horgászszövetséggel és a kishajókikötő üzemeltetőjével folyamatos kapcsolatot tartottak, a várható helyzetet egyeztették, további beavatkozási lehetőségük nem volt. A vízügyi igazgatóságnak — mint a duzzasztómű kezelőjének — a műszaki állapot védelme érdekében nincs mérlegelési lehetősége a jóváhagyott szabályzatban foglaltaktól eltérni. Az árhullámok levonulása után, április 30-án Békésen ismét megkezdődött a nyári szintre történő visszaduzzasztás. Nemes Attila, a Körös-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezetője hangsúlyozta, a duzzasztóművek felújítására, rehabilitációjára lenne szükség, hogy nagyobb mennyiségig tudják tartani a vizet. Fontos lenne, hogy a duzzasztók kezelésénél a horgászok szempontjait is figyelembe vegyék, a horgászturizmushoz is igazodjanak. Dr. Csoma Antal halgazdasági szakmérnök kiemelte, az ívóhelyek kiszáradása nagy problémát jelent, ugyanakkor a halak lesodródása a Körös alsó részeire csak időszakos gond. A halak állandó mozgásban vannak, amikor lement az ár, és felnyitják a duzzasztót, visszaúsznak. A pontyhorgászatot egyébként sem érinti mindez, május 1-jétől június közepéig pontyot halászni és horgászni sem szabad. Bak Sándor, a Kövizig igazgatója közölte, a békési duzzasztó normál hidrológiai körülmények esetén április 15. és november 15. között nyári duzzasztási szinten üzemel. — Ha a Fehér- és a Fekete-Körösön árhullámok vonulnak le, a duzzasztásokat ezt követően kezdjük el — hangsúlyozta Bak Sándor. — Duzzasztási időszakban a Körösök felső szakaszairól érkező kisebb árhullámoknál a műnél olyan műveleteket kell végrehajtani, amelyekkel biztosítani lehet a megnövekedett vízhozamok károkozás nélküli, zavartalan levezetését. A vízgyűjtőterületről érkező többletvizek fogadásához megkezdődik a mederben tárolt víz eleresztése, és ha szükséges, úgy a duzzasztás fokozatos megszüntetése is. A duzzasztás alatt a mű két nyílásán átvezethető legnagyobb vízhozam 75 köbméter/másodperc. A cikk a hirdetés után folytatódik Ez év tavaszán, az aszályos időjárás miatt jelentkező vízigények kielégítése érdekében Békésen már március 26-án megkezdődött a +460 centiméteres nyári duzzasztási szint előállítása. Április elején a Fehér- és a Fekete-Körös vízgyűjtő területén összegyülekező csapadékok hatására kisebb árhullámok vonultak le a folyókon. Április 7-én a felvízszint csökkentését, majd a duzzasztás megszüntetését lépték meg. Az árhullámok levonulása után, április 30-án Békésen ismét megkezdődött a +460 centiméteres nyári szintre történő visszaduzzasztás. A megszüntetés és visszaduzzasztás közötti időszak alatt a duzzasztó feletti folyószakaszok vízállásainak mindenkori mértékét a levonuló természetes vízhozam nagysága alakította. Így a hullámtéri szakaszon változó vízmagasságok alakultak ki. A duzzasztó szabályszerű üzemeltetése itt ellentétbe kerülhetett a halgazdálkodási érdekekkel, és kedvezőtlen körülményeket eredményezhetett a horgászok számára. A vízügyi igazgatóság ugyanakkor a duzzasztó műszaki állapotának védelme érdekében nem térhet el a jóváhagyott szabályzattól.