A csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. Óriási tömegben jönnek ide a székely, csángó és távolabbi zarándokok, Máriát dicsérni és Szent Fiánál közbenjárását kérni. Csíksomlyói Segítő Máriának nagy faszobra a kegytemplom főoltárának díszeként áll magasan Szent István és Szent László király szobra között. E kegytemplom helyén a hagyomány szerint az itt letelepült bencések építettek először román stílusú templomot. Arról nincs adat, hogy ők mikor távoztak, és mikor kerültek ide a ferencesek, akik ma is Csíksomlyón vannak. Mária és a két király szobra eredetileg a ferencesek 1442-ben épült gótikus templomába készült. Amikor Mihály vajda zsoldosai Erdélyt dúlták, népét gyilkolták, a tatárok 1601-ben a templomot is elpusztították, de a szobrokat sem elégetni, sem elvinni nem bírták. Ezt az időt szemléletesen írja le Dávid Antal: Erdély nagy romlása c. trilógiájában. A szobrokat az 1661. évi török-tatár dúlás sem pusztította el. Ezután 1664-ben épült újjá a templom. A mai nagy barokk templom 1838-ban épült fel az omladozó régi helyén. Hasonló a ferencesek többi, andocsi, máriagyűdi, máriaradnai stb. búcsújáró templomához, de talán a csíksomlyói a legnagyobb. Csíksomlyó virágkorát az l661. évi dúlás utáni újjáépítésekor kezdte élni, amikor a székelyek egyik kultúrközpontjává fejlődött. Akkor elemi iskolát, tanítóképzőt, gimnáziumot, papneveldét, posztógyárat alapítottak itt a ferencesek. Gábor Áron is ebben a gimnáziumban tanult. 1676-ban kezdett itt működni Kájoni János híres nyomdája. A búcsújárás 1567 pünkösdjén kezdődött, amikor István gyergyóújfalui pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor, május 15-én a székelyek a Hargita Tolvajos hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. István pap volt a tolvajosi gyözelem egyik leglelkesebb szervezője. Azóta gyarapodó számban jöttek ide a zarándokok. 1995-ben a nagymisén résztvevők számát 560-600 ezerre becsülték. Csak a nagy bajok idején nem jöhettek körmenetben, néha egyébként sem. Ceausescu uralma idején kollektíven nem jöhettek, de egyénileg nem volt tilos.
A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Sokan már pénteken megjönnek és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögűl felbukkanó napot. A közeli falvakból reggel indulnak körmenettel, messzebbről vonattal utaznak Csíkszeredára, amellyel Csíksomlyó már egybeépült. A szeredaiak körmenete a vasútállomáshoz közeli kistemplomtól l0 órakor indul templomi zászlókkal, Máriát dicsérő énekekkel. Hozzájuk csatlakoznak vagy már előttük járnak a más városokból, falvakból jövő "keresztalják", és a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. Énekeik között fel-felhangzik a "Boldogasszony anyánk... ne feledkezzél el szegény magyarokról" és a székely himnusz 'ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk" zárósorral. Az elmúlt években a menetben magyar zászlót is vittek és a Himnuszt is énekelték, amelyek már tilosak. Amikor a menet a kegytemplomot. elhagyja, kettéválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve megy fel a nagymise helyére a hágóba. A másik ág jobbra fordul és felmegy a hegyre. Ahol a völgyben vezetö útról az ösvény a meredek hegyre indul, filagória alatt nagy, foglalt borvízforrás fakad. Felfelé félúton a kis Szent Anna kápolnától visszanézve lehet a templom, a Felcsíki medence és mögötte a Hargita látványában gyönyörködni. A hegytetőn a Salvator (Üdvözítő) kápolna áll. Ezt azért építették ide, mert az 1734-ben kelt felirat szerint 'Ezen a helyen láttatott az égből lebocsáttatni lajtorja és itten csodálatos processziórások énekszót hallattak..." Előtte a nagy kereszten felirat örökíti meg az István pap által Csíksomlyón vezetett első zarándoklatot. A hegyen át vonuló búcsúsok a másik menettel találkozva fokozatosan betöltik a hágó széles terét. A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, Háromszék, a Maros- és Nyárád-mente székelyei. Sok nő piros-fekete csíkos székely szoknyát, lajbit, több férfi piros (lófő) vagy fekete (közszékely) szegésű fehér posztónadrágot, azaz "harisnyát" visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt.
Néhány magyarországi város zarándokai is táblával vannak. Gyímes táblája alatt gyímesi csángók ülnek a gyepen, ők szinte mind népviseletben jönnek, a nők oldalt nyitott tarka szoknyában, a férfiak vászonnadrágban, felette hordott vászoningben széles bőrövvel, báránybőr mellényben. Többségüknek ez még hétköznapi viselet. Ők 8-10 órát gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére. Úgy tervezték, hogy az idén János Pál pápa pannonhalmi látogatása idején Csíksomlyóra is ellátogat és Ő celebrálja a nagymisét, de ehhez a hatalom nem járult hozzá, miután Csíkszeredán "érsekséget" szervezett az államvallásnak. A misén többen kis nyírfaágat tartanak, "Mária jelét", amely feltehetően valamilyen keletről hozott ősi rítus maradványa. A nyírfaágat megőrzik a bőcső emlékeként. A templomban többek között román nyelven is tartanak misét a magyarul már nem tudó moldvai csángóknak. Még pünkösd keddjén is van zarándokmise. A bőcsősok szokása, hogy valamely tárgyukat Máriának a templom körüljárható oltára felett magasan álló szobrához érintik az ehhez segédkező két leány közreműködésével. Egyes keresztalják már szombaton hazaindulnak, mások maradnak, vagy csak vasárnap jönnek. Sokan az éjszakát is a templomban töltik, mások a szabadban, és lesik a felkelő napot.
