Tragédiával indult másfél évvel ezelőtt Szöszi földi pályafutása, viszont megváltoztatta egy ember életét. A kis rókaszuka elárvult, azóta Gombos Tamás viseli gondját.
A hazai jogszabályok szerint rókát nem szabad értékesíteni, hiszen minden természetben élő állat az állam tulajdona. Ha valaki mégis arra vágyik, hogy rókatartónak mondhassa magát, vagy a vadőrt, vagy a vadásztársaságot kell meggyőznie, hogy hivatalos keretek között adjanak neki egyet ajándékba. Szöszi másfél éve teszi színesebbé a férfi életét.
– AHHOZ, HOGY EGY RÓKA MEGSZELÍDÜLJÖN, SOKAT KELL VELE FOGLALKOZNI.
Amikor hozzám került, másfél hónapig reggeltől estig velem volt. Ha elfáradt, a combomra fektettem és simogattam – mesél a kezdetekről a férfi, aki gyakran a városba is kiviszi kedvencét.
– Úgy képzeltem, hogy ugyanúgy sétáltatni lehet, mint egy kutyát. A hámot nem kedveli, de a pórázt elfogadja, emellett viszont bevallhatom, hogy inkább ő sétáltat engem. Arra megy, amerre neki támad kedve – mosolyog Tamás.
Szöszi az épített környezetben otthonosan mozog, bár az autók és motorkerékpárok hangját nem kedveli.
FÉL A SZÁRNYASOKTÓL
A róka kifejezetten okos állat. Korábban rendszeresen elcsente a papír zsebkendőt gazdája zsebéből. Megesett, hogy a két mellső lábával Tamás combjának támaszkodott, fejét pedig hozzádörgölte, mintha csak egy kis kényeztetésre vágyna. A férfi persze bedőlt kedvencének, amit a kis ravaszdi a következő pillanatban ki is használt, és már szaladt is a zsákmányával. A kedves történetből az is kiderült, mire jelenti Szöszi a legnagyobb veszélyt.– A rókák nem ösztönből kezdenek vadászni, hanem a szüleiktől tanulnak. Szöszi életéből ez kimaradt, ezért semmilyen élőlényre nem támad rá. Nem kell attól félniük a szomszédaimnak, hogy elrabolja a tyúkjaikat, mi több,
A KACSÁKTÓL KIFEJEZETTEN FÉL
– nevet Tamás.
.gif)
0 Megjegyzések