A Békés megyei határszélen fekvő Méhkerékről van szó. Milyen egy nemzetiségi többségű faluban élni? Milyen nyelven beszélnek? Volt-e valaha konfliktus románok és magyarok között? Származott-e valaha hátrányuk abból, hogy románok? Videó.

A 2112 fős Méhkerék Magyarország egyetlen román többségű települése,

lakosai a hétköznapokban az ún. „méhkeréki nyelvet” használják, amely a magyar és a román nyelv sajátos keveréke. A település az 1920-as trianoni békeszerződéssel annak ellenére maradt Magyarország része, hogy lakosainak többsége román volt. Számukra tehát Trianon teljesen más jelentőséggel bír. A település büszke a kétnyelvűségére, a helyi feliratok nagyrésze magyarul és románul van, és minden közintézményen ugyanúgy lobog a magyar és a román állam zászlója.

„Mondták már azt rám, hogy büdös román.”

Ezt a mondatot egy méhkeréki román férfi fogalmazta meg, amikor a román-magyar viszonyról kérdeztük. A nemzetiségi diszkriminációt viszont nem mindenki tapasztalta meg, többségben vannak, akik inkább a példás román-magyar együttélésre hívják fel a figyelmet.