Aki vadászott már jól repülő vadfácánra, és sikerült egy-egy égben szálló toronykakast terítékre hoznia, az az érzéseit nagyon nehezen tudja szavakba önteni. Együtt van benne a madár iránti tisztelet, az elmúlás keserűsége és a diadal mámora. Nos, a minap egy lőkösházi fácánvadászaton a lövések mellett ilyen gondolatokat is hallhattunk.
Sokéves hagyomány a Lőkösházi Földtulajdonosok Vadásztársaságánál, hogy minden évben tartanak egy olyan fácánvadászatot, melyen a családok hölgytagjai is részt vesznek. Lenyűgöző volt látni például Lászlóné Marikát, hiszen profi férfi puskások is megirigyelhetik, ahogy lőtte a toronykakasokat.

– Édesanyám a vadásztársaság szíve, a család összetartó ereje, kiváló főztjéből és szendvicseiből még a spanyol király is jóízűen falatozott – ecsetelte fia, ifj. László László, a társaság fővadásza.

És ha már ételek: disznótoros reggelivel gyűjtöttek erőt a vadászok és a hajtók. A balesetvédelmi oktatás és az eligazítás után nyolc területen hajtották, lőtték a fácánokat, illetve a fővadász fia, Levente – aki idén tett sikeres vadászvizsgát – meglőtte élete első rókáját is. Az esti terítéknél, a máglyák fényénél – vadászszokás szerint – keresztapát választott nagyapja személyében, és ő avatta rókavadásszá szimbolikusan egy hajtóbottal.

A Lőkösházi Földtulajdonosok Vadásztársasága 2007-től gazdálkodik 4 724 hektáros vadászterületen, kedvező természeti adottságok között. Jelentős élőhelyfejlesztést is végrehajtottak. A társaság saját földterületéből egy 17 hektáros területet kivont a művelés alól, és meghagyta természetes állapotában. Itt megjelennek őshonos növényfajok, növénytársulások. Ezt a flórát tudatosan kiválasztott, egyébként az apróvad számára kedvező fás szárú növényekkel – a kökénytől a keskenylevelű ezüstfáig – gazdagították. Ennek eredményeképpen a fácán ezeken a területeken megtalálta a szaporodási, táplálkozási és búvóhelyi igényeinek megfelelő életfeltételeket.
– A földtulajdonosok nagy része szívesen segít a vadgazdálkodási céljaink elérésében – magyarázta ifj. László László. – A területen élő fácánok az idejük nagy részét szívesen töltik a csatornapartokon, erdőzugokban vagy egyéb más helyeken létrehozott vadföldeken. Fontos, hogy a vadföld szervesen kapcsolódjon a fácánok táplálkozási, várható vándorlási, menekülési útvonalaihoz. A vadásztársaság két fácán-utónevelő telepet épített, ahová augusztusban 10-12 hetes korukban helyezzük ki a csibéket, idén például háromezret. A vadföldekkel és vaditatókkal jól ellátott területről a madarak nagy része nem vándorol el, átveszik vadon élő társaik szokásait, ép tollazatú, jól repülő egyedekké fejlődnek.  

Azért elhangzott az is, fácán mellett bakot is szívesen lőnek a Lökösházi Földtulajdonosok Vadásztársaságának tagjai, az érmes őzbakagancsok aránya minden évben megközelíti a 25 százalékot. No, de vissza a fácánokhoz, a madarak a vadászok szórakozásáért életüket adták. A lehető legnagyobb tisztelettel állták körbe a vadászházzal szemben kialakított zöld galériánál a terítéket. Ifj. László László a máglyák kialvó fényénél lezárta a vadászatot, mely sikeres, sportszerű, balesetmentes volt, hozzájárult a vadászhagyományok őrzéséhez. Így jöhetett a napi élmények felelevenítése már az asztalnál, az ízletes vacsora mellett.
Bevétel az élőnyúlbefogásból

Mohácsi László gazdaságvezető elmondta, a vadásztársaság vadgazdálkodásának anyagi alapjait az élőnyúlbefogásból teremtik meg. Az apróvadvadászatok teljes egészében a tagság, vadászó földtulajdonosaik és vadászbarátaik szórakozását és örömét szolgálják. Profit képzése nem szerepel a céljaik között, az élőhelyek fejlesztése, a vadállomány szinten tartása a természet szeretete, az erdő- és mezőjárás az a motiváció, amiért az egyesületük tagjai vadásznak.