Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója volt a tótkomlósi önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Helyi Szervezetének a vendége a szombati ünnepségen, ahol a trianoni békeszerződés évfordulójára, valamint az áttelepítés 65. évfordulójára emlékeztek a tótkomlósiak a városháza dísztermében. Majláth Imre, a Rákóczi Szövetség helyi vezetője köszöntőjében emlékeztetett arra a napra, 1947. április 12-re, amikor Csehszlovákiából elindultak azok a vonatok tehervagonjaikkal, amelyeken a kitoloncolt magyarok ültek. Ők a bizonytalanságba indultak megbélyegeződve. Tíz éve van mód arra, hogy megemlékezéseken mondják el, mit éltek át azok az emberek. Az idei rendezvénysorozatnak is ez a célja - fogalmazott a vendéglátó. Schmidt Mária Trianonról elmondta, ez a modern kori magyar nemzet legnagyobb sorscsapása volt. Az 1920-as békediktátum valójában nem hozott tartós békét - és sorolta a történész az ezt a megállapítást alátámasztó történelmi eseményeket. Majláth Imre, a Rákóczi Szövetség helyi vezetője köszöntőjében emlékeztetett arra a napra, 1947. április 12-re, amikor Csehszlovákiából elindultak azok a vonatok tehervagonjaikkal, amelyeken a kitoloncolt magyarok ültek. Ők a bizonytalanságba indultak megbélyegeződve. Tíz éve van mód arra, hogy megemlékezéseken mondják el, mit éltek át azok az emberek. Az idei rendezvénysorozatnak is ez a célja - fogalmazott a vendéglátó. Schmidt Mária Trianonról elmondta, ez a modern kori magyar nemzet legnagyobb sorscsapása volt. Az 1920-as békediktátum valójában nem hozott tartós békét - és sorolta a történész az ezt a megállapítást alátámasztó történelmi eseményeket. — A továbbélés lehetőségét azonban megtalálta a magyar nemzet, azóta se látott, példátlan mértékű kulturális fejlesztésbe kezdtek, amiből még ma is sokat meríthetünk. Magyarország akkori stratégiai hadseregét a kultúra jelentette. A Trianon utáni Magyarország független nemzetállam volt, ráadásul Európában példás stabilitás is jellemezte - mondta a történész, aki hangsúlyozta, egy ország erejét mindenkor meghatározza állampolgárainak mentális állapota. A magyarok egyébként mindig példás erőt képesek mutatni, amikor vesztes helyzetből kell felállniuk. Schmidt Mária kiemelte, a határok, a békeszerződések nem az örökkévalóságnak készültek. Trianon olyan seb, ami máig nem gyógyul, ezt nem is lehet elvárni a magyaroktól. De amikor megérik az idő a változtatásra, arra képes ez a nemzet. Magyarország sikeresen élte át a XX. századot, jó reményekkel néz előre. Vantara Gyula, országgyűlési képviselő, Békéscsaba polgármestere a kitelepítettekről beszélt az ünnepségen, azokról, akik által például Békéscsaba is több lett 65 évvel ezelőtt. Szólt arról az interpellációjáról, amit a kitelepítettek kárpótlása kapcsán készített el. A tótkomlósi koszorúzás után az ünnep Békéscsabán folytatódott, 15 órakor a Komáromi Magyarock Dalszínház mutatta
be a Fehérlaposok rockoperát a felvidéki kitelepítettekről a Jókai színházban.