A Szolnok megyei Új Néplap két újságírója, L. Murányi László és Gelei József riportkönyvet írt az uzsorázásról, a csicskáztatásról és a hozzájuk kapcsolódó, maffiaszerű ingatlanszerzésekről. A könyvnek jó néhány Békés megyei szála van. — Miért ebben a témában adtátok a fejeteket riportkönyvírásra? L. M. L.: — A kezdetekkor, 2009 őszén, még nem gondoltunk könyvre. Ráakadtunk egy érdekes témára, az uzsorázásra és a csicskatartásra, és főszerkesztői megbízás nyomán riportsorozatba fogtunk az Új Néplap hasábjain. Megtörtént eseteket mutattunk be a megye különböző pontjairól. — Hogyan lett a sorozatból könyv? G. J.: — A könyv alapját, mintegy negyven százalékát, a megjelent sorozat anyaga jelentette, és melléje kellett további, szociográfiai alaposságú riportokat készítenünk a terepen. Sajátos látleletet igyekeztünk készíteni a vidéki Magyarországról. — Milyen szálak vezettek át Békés megyébe? L. M. L.: — Kunszentmártonban olyan családok történeteit tártuk fel, amelyeknek népes rokonsága él Békés megyében, Szarvason. A kunszentmártoni történeteknek persze nemcsak a családi, de „üzleti” szálai is vezettek a megyehatáron át. Olyan erősek és sűrűk, hogy végül interjúra kértük Babák Mihályt, Szarvas polgármesterét is. G. J.: — Itt van aztán az a szarvasi ügyvéd is, aki gyakran segédkezett gyanús vagy egyértelműen jogsértő ügyletek jogszerű köntösbe öltöztetésében. A kunszentmártoni, tiszazugi csicskatartók mindenkor bizalommal fordulhattak hozzá, szakszerűen járt el még olyankor is, ha tökrészeg, magatehetetlen, vagy éppen megfenyegetett ügyfelet cipeltek elé. — Miért ebben a témában adtátok a fejeteket riportkönyvírásra? L. M. L.: — A kezdetekkor, 2009 őszén, még nem gondoltunk könyvre. Ráakadtunk egy érdekes témára, az uzsorázásra és a csicskatartásra, és főszerkesztői megbízás nyomán riportsorozatba fogtunk az Új Néplap hasábjain. Megtörtént eseteket mutattunk be a megye különböző pontjairól. — Hogyan lett a sorozatból könyv? G. J.: — A könyv alapját, mintegy negyven százalékát, a megjelent sorozat anyaga jelentette, és melléje kellett további, szociográfiai alaposságú riportokat készítenünk a terepen. Sajátos látleletet igyekeztünk készíteni a vidéki Magyarországról. — Milyen szálak vezettek át Békés megyébe? L. M. L.: — Kunszentmártonban olyan családok történeteit tártuk fel, amelyeknek népes rokonsága él Békés megyében, Szarvason. A kunszentmártoni történeteknek persze nemcsak a családi, de „üzleti” szálai is vezettek a megyehatáron át. Olyan erősek és sűrűk, hogy végül interjúra kértük Babák Mihályt, Szarvas polgármesterét is. G. J.: — Itt van aztán az a szarvasi ügyvéd is, aki gyakran segédkezett gyanús vagy egyértelműen jogsértő ügyletek jogszerű köntösbe öltöztetésében. A kunszentmártoni, tiszazugi csicskatartók mindenkor bizalommal fordulhattak hozzá, szakszerűen járt el még olyankor is, ha tökrészeg, magatehetetlen, vagy éppen megfenyegetett ügyfelet cipeltek elé. A cikk a hirdetés után folytatódik — Mi volt a Békés megyei történetek közül a legemlékezetesebb számotokra? L. M. L.: — Egy több mint ötven éves, pszichés beteg túrkevei asszonyt behálóztak az ismert kunszentmártoni család szarvasi rokonai. Házassági ígérettel magába bolondította őt egy jó kiállású roma fiatalember. Elvitték Szarvasra, fogva tartották, s már éppen nekiláttak a háza átíratásához, amikor egy rendőrségi akció rájuk ijesztett, és riadtan „visszacsináltak” mindent. Egy bő esztendőbe tellett, mire az asszony kiheverte a lelki traumát. G. J.: — A kunszentmártoni B. László esete, akitől az egyik helybeli család, alkohol és az említett szarvasi ügyvéd hathatós segítségével, „elszerződte” ingatlanát. B. és közvetlen rokonai pert indítottak a szerződés érvénytelenítésére, ám per közben B.-t, gyanús körülmények között, két autó is elgázolta; a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálta, majd lezárta az ügyet. A szarvasi ügyvéd által készített szerződést végül a bíróság érvénytelenítette.