Még 2010-ben indult el a folyamat, majd 2012-ben ültette az önkormányzat az első szőlőtőkéket azon az ültetvényen, amelyen a békéscsabai származású szőlőnemesítő legismertebb hagyatékát ápolják a szakemberek – 2017 eleje óta a Békéscsaba Városfejlesztési Nonprofit Kft.  munkatársai. 
Az ültetvény a fajták telepítése szempontjából két részre, egy 1 hektár területű borszőlő, egy kisebb, 0,5 hektár területű csemegeszőlő, illetve egy 0,5 hektár nagyságú gyümölcsös területre oszlik. A szőlő fajták összeállításánál az egyik fő szempont volt a folyamatos termésérés, így a szüreti időszak júliustól szeptemberig tart. Az ültetvény legnagyobb részére Csabagyöngye szőlőt telepítettek. A gyümölcsös 108 darab fából áll, amelyben körte, szilva, kajszi, birs fajták kerültek ültetésre. A gyümölcsfák 2017-ben fordultak termőre, így azokról csak minimális mennyiségű termést sikerült betakarítani, amely a Gyermekélelmezési Intézmény részére került ingyenesen, dokumentálva átadásra. 

A Kft. 2016-ban 8 millió forint fejlesztési célú, 2 millió forint működési célú vissza nem térítendő, csekély összegű támogatást kapott. A Kft. feladata volt a Csabagyöngye szőlő- és gyümölcsültetvény fejlesztésének és fenntartásának menedzselése.

A szőlőültetvény telepítése óta 2017 volt az első olyan év, amikor az ültetvényen termett szőlő egy részéből pálinka készült, emiatt ki kellett alakítani a Csabagyöngye ültetvény arculatát, pálinkacímkéjét. A pálinkafőzéshez kapcsolódóan a Kft. megkereste a helybeli és a környékbeli pálinkafőzdéket, akiktől ajánlatot kért a főzésre, palackozásra, valamint címkézésre vonatkozóan. A főzés eredményeként a Csabagyöngye szőlőből 280 liter palackozott, zárjeggyel ellátott pálinka készült.

Ugyancsak új feladatként jelentkezett a 2017. évben az, hogy a Kft. szerződést kötött egy helyi zöldség-gyümölcs kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozással, aki az ültetvényen termett szőlő egy részét megvásárolta.

Az ültetvényre a termőre fordulást követő években az érési időszakban több alkalommal is betörtek, amelyek miatt a helyi rendőrségnél megtörténtek a feljelentések. Az illetéktelen behatolások megakadályozása érdekében az elmúlt évben kiépítésre került egy kandeláberes világítási rendszer, illetve az érési időszakban az ültetvény éjszakai őrzését is megoldották. A megnövekedett eszközállomány megkövetelte a tároló kapacitás növelését, ezért egy, az önkormányzat tulajdonában lévő, nem használt konténer került felújításra és kiszállításra az ültetvény területére.

2017-ben mintegy 8,5 tonna szőlő került leszüretelésre az ültetvényről, amelynek egy része a korábbi évekhez hasonlóan díjmentesen, dokumentálva átadásra került a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény részére. Emellett a 2017-ben megállapodás született egy helyi kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozással is, aki a termett szőlő mennyiségének mintegy 50 %-át vásárolta meg, illetve a termés egy jelentős részéből 280 liter pálinka került előállításra, amely folyamatosan promóciós célokra kerül felhasználásra.

A következő években a szakemberek azt tervezik, hogy felkeresik a városi óvodákat, iskolákat, akik kilátogathatnának az ültetvényre, a Kft. szakemberei egy rendhagyó környezetismeret óra keretében megismertetnék velük az ültetvényt, a szőlő- és gyümölcsfajtákat. Ehhez azonban a kilátogatás feltételeit szükséges lenne tovább bővíteni (pl.: mosdó kialakítása). Szeretnék erősíteni a CsabaPark és a Csabagyöngye kapcsolatát, összevont programok szervezésével (pl.: bemutató szőlőszüret, disznóvágás stb.). Pályázati forrás felhasználásával az ültetvény területén egy bemutató présüzem létrehozását is tervezik, ahol Stark Adolf munkásságát bemutató múzeum is létrehozásra kerülne. Ezen kívül a környezet adta lehetőségek kihasználásával, az ültetvény kihasználtsága növelhető, vonzóvá tehető a kilátogató érdeklődők részére, illetve ehhez kapcsolódóan hasznos programok, szabadidős tevékenység szervezésére is lehetőség nyílik, amit szintén pályázati források bevonásával tervezzük megvalósítani.

A polgármester több számot is nehezményezett, többek közt azt, hogy túl drága a pálinkafőzés, kevés a termés, illetve kérvényezte, hogy az ültetvényre szánt támogatás egy részét inkább a város általános céltartalékába csoportosítsák át.

Kocziha Tünde (Jobbik) összegzése szerint az átlagosnál sokkal többe kerül az ültetvény, mint kellene, ráadásul nem is akkor a termés, mint amennyi elvárható lenne – erről szőlészettel foglalkozó szakemberrel egyeztetett. Több eszköz beszerzését és az öntözőrendszer kiépítését, villanyszerelési munkálatok díjazását nevezte túlárazottnak. A képviselő a bevételeket is hiányolta.

Kaposi László (DK) szerint is ez a szőlőültetvény nagyon sokba kerül, nonszensznek tartja ennyit költeni erre. Kifejtette: mivel az elmúlt években annyit bírálta az ültetvényt, ezért szerinte nem érdemli meg, és furcsának tartaná, ha elfogadná azt a pálinkát, amit a képviselők asztalára tettek ajándékként.  Ezért azt felajánlotta az önkormányzat dolgozóinak, hogy munkaidő után kóstolják meg a csabagyöngye szőlőből készült pálinkát.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy amikor azon gondolkodtak, hogy milyen hagyományokra lehet építeni Békéscsabán, akkor merült fel a csabai kolbász vagy éppen Munkácsy munkássága mellett a Stark hagyaték. Kifejtette: valamikor komoly szőlőültetvények voltak a városban és emlékszik még Stark Adolf házára is. Véleménye szerint ezt a kezdeményezést nem azért találta ki a testület, hogy ebből gazdagodjon meg a város, hanem azért, hogy a város hírnevét öregbítse az ültetvény. A képviselő hozzátette: a pálinkafőzés ötletére büszke. Továbbá azt javasolta, hogy az önkormányzati képviselők látogassák meg az ültetvényt.

Szarvas Péter (független) egy szlovén példával élt: Maribor egyik fő látványossága a városházától 300 méterre található öregtőke, amely a város legidősebb szőlője. A turisták azzal fényképezkednek, majd a mellette található szuvenír-boltban vásárolnak. A városvezető úgy tapasztalta, ott a hagyományápolás üzleti szemlélettel van ötvözve. Ezért azt javasolta, hogy a Stark-örökséggel bánjanak jól. Szerinte a Csabagyöngye Kulturális Központ elé – a közterületre – csabagyöngye szőlőt helyezhetnének el kültéri kaspókba. Emellett a polgármster szerint az ültetvényt bízzák olyan üzemeltetőre, aki ért a gyümölcs termeléséhez és feldolgozásához, mert már minden eszközt beszerzett hozzá a város.

Dr. Bacsa Vendel jegyző Kaposi László felajánlására úgy reagált, hogy a hivatalban nem fogyasztanak alkoholt a kollégái, a munkaidő után sem. Ezért kéri, hogy a képviselő az ajándékozónak adja vissza a pálinkát. Kaposi László (DK) a jegyző válaszára úgy reagált, hogy ez a hivatali dolgozók pálinkája is, de nagyon sajnálja, hogy a jóindulatú felajánlását nem fogadják el. De akkor visszajuttatja a feladónak. Hozzátette: véleménye szerint Békéscsaba nincs abban a helyzetben, hogy pár milliót elherdáljon, ezért ő is úgy gondolja, hogy kellen találni egy üzemeltetőt.

Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője szerint ahogy nem profitorientáltak a város közintézményei, úgy azt sem lehet elvárni, hogy a Stark örökség megőrzésére profitorientált legyen. Kifejtette: 2017. január elsején vette át az ültetvényt a cég, ezért úgy gondolja, hogy ennyi idő alatt nem lehet brand-et kiépíteni. A cégvezető szerint a beszámolójukban található táblázatokat összemosták a grémium tagjai. A működési és beruházási költségek külön tételként kell kezelni ebben az esetben is – hangsúlyozta Sódar Anita. Mint mondta, 2017-ben kevesebbet költött a Városfejlesztési Kft. a szőlőre a tervezetnél. Kifejtette, hogy a város üzemeltetési szerződést azért kötött, hogy amennyiben szükséges, a vállalkozói díjat csökkenteni lehessen. A Városfejlesztési Nonprofit Kft. kezdeményezi a vállalkozói díj csökkentését, továbbá a maradvány összeget vissza is fogja fizeti a városnak. A cégvezető hangsúlyozta: 1,5-2 millió forintos működési költséggel számoltak. Hozzátette: Kocziha Tünde hozzászólása alapján 500 ezer forintból meg lehetnek oldani az üzemeltetést – erre reagálva Sódar Anita kíváncsi lenne az üzemeltetőnek az üzletitervére – arra, hogy például az számol-e a közterhekkel, az áfával, és a jövedékiadóval. Hozzátette, hogy a pálinka értékesítésének kialakítása folyamatban van, mert jelenleg csak magányszemélyeknek tudják eladni, és nem viszonteladóknak. A cégvezető pontosította az erőterjesztését: a pálinka főzés költsége tartalmazza – a zárjegy, a főzés, a csomagolás és palackozás árát is. Továbbá kérte a képviselőket, hogy amennyiben ismernek olyan pálinkafőzőt, aki olcsóbban tud főzni pálinkát, annak a vállalkozónak továbbítsák az elérhetőségét. Kifejtette továbbá: bekértek árajánlatokat, a vállalkozási szerződések megkötése előtt, minden esetben versenyeztetés történt. Jelezte, hogy a cég együttműködik a kecskeméti kutató állomással és szőlészettel – a szakértők szerint pedig a városfejlesztési cég jó gazda módjára gondozza az ültetvényt, de minden évben más a terméshozam. Véleménye szerint egy külső vállalkozó hasonló tételekkel számolna a beruházási és működtetési költségek tekintetében. Bevétellel kapcsolatosan arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy a pálinkából nem származott a cégnek bevétele, mert promóciós célokra ingyen átadta a szőlőpálinkát a városnak, emellett a szőlő értékesítéséből volt mintegy 1 millió forintos bevétele a kft-nek.

Szarvas Péter (független) azt mondta, hogy az 1,1 millió forintos megtakarításra tett javaslatot üdvözli, de a 2,4 millió forintos lehetőséget idénre csökkenteni lehetne, így összesen 3,5 millió forintos csökkentést javasol. Annak ellenére, hogy azt gondolja, jók az állapotok az ültetvények, inkább hozzáértő vállalkozókra bízná a terület sorsát. Mint mondta, sok a hozzáértő és becsületes vállalkozó Békéscsabán, a közfoglalkoztatás is hozzájárul az ültetvényen zajló munkához. Mint mondta, olcsó kivitelezéssel, okos tervezéssel meg lehet oldani ezt a helyzetet.

Sódar Anita szerint a Városfejlesztési kft. is tisztességesen, becsületesen látja el az ültetvény gondozását. Az érvényes szerződés alapján az üzemeltetési előleget megkaphatja a cég, és mivel nem tudják előre, hogy mennyi lesz az idei bekerülési költség, ezért egyelőre csak 3 millió felét hívják le, az év végén pedig majd csak a különbözetet veszik fel, amikor kiderül, mennyi a valós bekerülési összeg. A cégvezető ezt azzal indokolta, hogy így jobban jár a város is, illetve a kft. is.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint az ültetvénynek túl nagy feneket kerít a többi képviselő, ezt pedig a kampányidőszakkal indokolta. Mint mondta, ha az őrzésről van szó, régebben a városházán egy munkavállaló felelt a kapuk zárásáért, jelenleg pedig 20 millió forintért végzi ugyanezt a munkát egy cég – az alpolgármester szerint ezt a kérdést is vizsgálni lehetne. Arra emlékeztetett, hogy azért indították el az ültetvény telepítését, hogy Békéscsaba díszpolgára, Stark Adolf hagyatékát ápolják. Kiemelte, hogy a csabagyöngye szőlő nemesített változatai is megtalálhatóak a területen, vannak későbbi telepítések, ezek hozamára később kell számítani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lopások is történtek, emiatt is kevesebb a termés. Véleménye szerint a gyümölcsből készített pálinka minősége kiváló. Hozzátette, a mezőgazdaság nem úgy működik, hogy ültetnek valamit, aminek a termését majd egyszer csak leszedik.

Szarvas Péter (független) szerint ha már belekezdtek az ültetvény fenntartásába, akkor azt végig kell vinni, de takarékosabb szemléletre intett. Mint mondta, a fennálló helyzetet nem a képviselőknek egyénileg, hanem a megbízott kft.-nek kell megoldania.

Túl jó megoldások eddig nem hangzottak el – fogalmazott Miklós Attila (MSZP), aki szerint termékkapcsolást is lehetne alkalmazni – ilyen lehetne a csabai kolbász, stb.. Mint mondta, ha már ekkora méretű a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., hozzanak létre egy turisztikai üzletágat, de akkor ilyen dolgokkal foglalkozzanak inkább. Mint mondta, ha azt szeretnék, hogy komoly idegenforgalom legyen Békéscsabán, akkor a Szarvasra, Gyulára, Orosházára érkező turistákat legalább 1-2 napra csábítsák ide saját termékekkel.

Kocziha Tünde kiemelte (Jobbik), hogy ő csak az irreálisan sokba kerülő ültetvénye akarta felhívni a figyelmet, és arra, hogy inkább adják oda más vállalkozásnak a területet. A képviselő szerint ekkora terméshozamot nem lehet közétkeztetésben használni, ebből igenis bevétele lehetne a városnak, sőt, akár nullszaldóssá is válhat.

Aki pálinkát főzet, nem cukrozza, illetve zárjegyezteti, az tudja, hogy ez a főzetési összeg nem sok ilyen mennyiség mellett – fogalmazott Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). Egyetértve Miklós Attilával azt mondta, hogy brand-építésként ne szekszárdi bort, hanem csabai pálinkát adjanak át repiajándéknak. Egyetértett azzal, ha találnak olyan vállalkozást, amely jobb gazdája az ültetvénynek, akkor csinálják azt.

Takács Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos médiába is bekerült a szőlőültetvény, majd pontosított: 2010-ben, Vantara Gyula polgármestersége alatt fogadta el a testület az ültetvény létrehozásáról szóló döntés, az eredeti koncepciót idézve arról beszélt, a szaporítóanyag beszerzésétől kezdve egy fogadóépület építéséig az önkormányzatot terhelik a költségek. Mint mondta, ebben az adásban Kocziha Tünde azt mondta, hogy “az ültetvény jó példája annak, hogy a fideszes többség hogyan lapátolja ki a közpént az egyébként szűkös városi költségvetésből”. Az LMP képviselője megkérdezte volna a képviselőnőt, hogy tett-e feljelentést ezügyben, mert ez elég súlyos állítás, de a Jobbik politikusa kiment az ülésteremből.

Nagy Ferenc (független) egyetértve az értékmegőrzéssel, úgy véli, hozam tekintetében sem rossz a helyzet. Ő is soknak tartja azt az árat, amennyiért a pálinkát főzették, véleménye szerint lehet, hogy érdemes lenne más vállalkozást keresni.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint az egész közgyűlés munkájára rossz fényt vet Kocziha Tünde, a riportban tett kijelentése, ezért a frakció nevében visszautasította a vádakat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a több mint 8 tonna termésből csak 3-at fordítottak pálinkafőzésre. Az ültetvényen termő gyümölcsökből a Gyermekélelmezési Intézmény is kapott, gyerekek, idősek egyaránt fogyasztották. Hozzátette: ha találnak a jelenleginél jobb üzemeltetőt, akkor keressenek egyet.

Dr. Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) saját példát hozott, mint mondta, óriási munka a szőlőpálinka készítése, literenként 4000 forint körül találni nem nagyon lehet. Szarvas Péter pontosított: 4800 forint a főzetés díja, nem az eladási ár.

A polgármester Sódar Anita segítségét kérte abban, hogy május 8-ára hozzák össze a képviselők látogatását az ültetvényre, esőnapnak május 15-ét jelölte meg.

A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha most vállalkozóváltás lenne, ezért Takács Péter (LMP) azt javasolta, hogy akár kihelyezett ülésen, szüreti időszakban tartsanak egy ülést ott, nézzék meg, mi a helyzet, ott hozzák meg a szükséges döntést. Megjegyezte, hogy egy bizonyos pincészet készít csabagyöngye szőlőből bort, ezt szokták adományozni a Lencsési Közösségi Házban a Tiszta forrásból fotópályázat győzteseinek.

Tekintettel a 2017-es csabagyöngye ültetvényre biztosított előirányzatból megmaradt 1,8 millióra, és a 2018-ban a biztosított előirányzathoz képest megmaradt 2 millió forintra, 3 milióval csökkenti a grémium az ültetvényre fordított előirányzatot, az összeget átcsoportosítják az általános tartalékhoz – erről a képviselők 15 igen mellett szavaztak. 

A beszámolót 14 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.