A Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak tiszteletére avattak emléktáblát pénteken délután Gyomaendrődön, az evangélikus német templom falán.
A templomban kezdődött eseményen Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke kiemelte, a pénteki zord időjárás arra is emlékeztetett, hogy az elhurcoltaknak még ennél is sokkal zordabb, sokkal mostohább körülmények kellett kényszermunkát végezniük.

— A huszadik században olyan tragédiák történtek, amelyek elsődleges oka az volt, hogy akkori állam nem tudta megvédeni a polgárait — ecsetelte. — Nem tudta megvédeni azokat az embereket, akik az országot építették.

A megyei közgyűlés elnöke ennek kapcsán szólt az emlékezés fontosságáról.

— Az emléktábla kapaszkodó az időben, hogy soha ne felejtsük, miként hurcolták meg Magyarország német nemzetiségű polgárait.
Erdős Norbert, Európai Parlamenti képviselő beszédében hangsúlyozta, a pénteki nap legfontosabb célja az, hogy megértsük az előttünk járók szenvedéseinek üzenetét.

— Ha behunyjuk a szemünket egy pillanatra, magunk előtt látjuk a kommunizmus embertelen eszméjének megannyi áldozatát — fogalmazott Erdős Norbert. — Gyomáról 1945. január elején indultak a téli hidegben szovjet fegyveres katonai kísérettel az első lovas kocsik Gyulára német nemzetiségű vagy csupán annak tartott honfitársunkkal. Románián keresztül marhavagonokban utazva két hét alatt érkeztek meg a Donyecki szénbányákhoz. Nehéz lenne itt felsorolni mindazt a szörnyűséget, amelyeket az otthontól, a családtól messzi földre száműzött embereknek a kényszermunkában át kellett élniük. A reményt azonban soha nem adták fel: kitartásukkal, egymás segítésével, hitük  életben tartásával próbáltak életben maradni. Közülük a legtöbben csak 1949 novemberében térhettek haza.

Erdős Norbert aláhúzta, egykori német nemzetiségű honfitársaink elsöprő többsége a legigazabb és a leghűségesebb magyarok közé tartozott. — Jó hazafiak voltak, akik közösségben gondolkodva, kitartó szeretetben és szorgalmas munkával hűségesen dolgoztak hazájukért.
Ezt követően emlékező műsort adtak a Kis Bálint Általános Iskola és a Szent Gelllért Gimnázium diákjai, majd Erdős Norbert és Hack Mária, a helyi német nemzetiségi önkormányzat elnöke leplezte le az emléktáblát.

Forrás