Az elmúlt időszakban már kifejezetten sokan szerezték be az ünnep egyik elengedhetetlen tartozékát, a fenyőfát. A tapasztalatok szerint továbbra is a luc a legnépszerűbb, de viszonylag jól fogy az ezüst is.
A békéscsabai piacon már hetek óta rengeteg fenyőfa közül választhatnak az érdeklődők. A kínálat mind a méretet, mind a magasságot és a fajtákat tekintve roppant változatos.

Hétfőn egy kétgyermekes családdal futottunk össze, akik egy, ránézésre 1 méter 80 centis, gyökeres lucfenyőt cipeltek éppen a kocsijuk felé.

— Az igazság az, hogy próbálkoztunk az elmúlt években a műfenyővel, de — bármilyen élethűre is sikeredett darabról volt szó — hiányzott az ünnep igazi illata — mesélte Tóth Szilárd, az édesapa. — A gyerekek is rágták a fülünket, így idén újra megpróbálkozunk a valódi fenyővel. Sajnos, a hozzáértők kevés esélyt adnak, hogy elültetés után is megmaradjon, de hátha...

A rövid eszmecserét követően szemügyre vettük a palettát. Vágott lucot már 2500 forintért is lehet vásárolni a csabai agórán, de ezüstöt is kínálnak 4000 forintért. Persze a határ magasságban és árban is kis túlzással a csillagos ég. Láttunk gyönyörű normandokat 10 ezer forinttól és a különleges szerb lucfenyőt is, ami a hagyományos luc és az ezüstfenyő szépségét ötvözi. Az árusok kedvesek, segítőkészek, és a karácsonyi előtti utolsó napokig kínálják portékájukat. Várhatóan lesz, aki még december 24-én is kint lesz.

Remeczki János békési őstermelő immáron tizenhat éve nevel fenyőfákat 7,6 quadrátos kertjében, és rengeteg törzsvásárlója van békési házánál.

— Idén a gyökeres, kis méretű lucfenyő a legnépszerűbb — mondta kérdésünkre az őstermelő. — Különösen a tízliteres műanyag vödörbe beültetett példányokat viszik leginkább.

Remeczki János elárulta, hogy december 12-én kezdte az árusítást, és ebből a fajtából gyakorlatilag szinte az összest eladta néhány nap alatt.

— Vasárnap egy hete volt, hogy felszedtem a fenyőket, akkor még a gyökér sérülése nélkül ki lehetett emelni. Azóta nem túl ideális ehhez az időjárás — fogalmazott.

A gyökeres lucot a vágott követi a népszerűségi listán — ki-ki pénztárcájától és lakásának méretétől függően választ közülük. Kérdésünkre kifejtette, Békésen a tavalyi szinten mozognak az árak. Már akár 1500 forintért is lehet vásárolni lucfenyőt a városban, de például Remeczki Jánosnál kétméteres fa is megkapható 3500-4500 forintért.

Az ezüstfenyőből lényegesen kevesebbet visznek, éppen ezért ebből a fajtából szinte csak külön kérésre vágott vagy emelt ki a földből.

— Egyébként sokat változtak az idők. A kapunk előtt például él egy ezüstfenyő, akadt, aki lefotózta, elküldte a kedvesének. Azután majd eldöntik, hogy kérik-e — ecsetelte.

Fontos a zsilipmódszer

Remeczki János kérdésünkre elmondta, a megvásárolt gyökeres fenyőt először 6-8 fokos, fagymentes helyen érdemes elhelyezni, majd „zsilipmódszerrel”, szoktatva a változáshoz, megkímélve a hirtelen hőmérsékleti sokkhatástól, fokozatosan kell bevinni a szobába. Lényeges, hogy a növény alját folyamatosan érje a víz. A fenyő számára a legideálisabb a 18-19 fokos hőmérséklet a lakásban, de lehetőség szerint ott sem szabad hosszú hetekig tárolni.

Fontos folyamatosan locsolni, illetve célszerű kétnaponta virágpermetezővel nedvessé tenni a leveleit, természetesen odafigyelve az elektromos díszekre. A permetezéshez a legideálisabb az esővíz vagy az olvasztott hólé, klóros vizet ellenben nem célszerű ehhez használni.

A téli napforduló ígérete

A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat. A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, a papírlánc a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat, ételeket a család eltávozott tagjainak szánták.

Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg Strasbourgban, a 15. század végén. A gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Lisolette pfalzi grófnő említette, 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla. Hazánkba Habsburg közvetítéssel érkezett e szokás. Az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította 1824-ben Aszódon. Népszerű csupán a 19. században lett, először csak a jómódú családok engedhették meg maguknak, később szélesebb körben is elterjedt.