— Az idős nénivel Gerendáson is összefutunk, amikor besétál a faluba vásárolni. Ha látjuk, ez is megnyugtat bennünket, minden rendben van vele — mondja a 2 éves rottweiler, Jonny gazdája, Varga Balázs, aki nagyon büszke kiképzett kutyájára.
— A kutya mindennapjaink aktív részese. Jól ismeri a tanyavilágot. Vele fogtuk el azokat a diszkós fiatalokat, akik nem is olyan régen Gerendásról Újkígyósra tartva betértek egy útszéli tanyába, és elloptak egy kerékpárt, hogy gyorsabban eljussanak a szórakozóhelyre. Amikor megjelentünk Jonnyval a diszkóban, nagy lett ám a csend! — mesélt közös, sikeres akcióikról a főtörzsőrmester.
S miközben mezőgazdasági munkások között vitt az utunk a legtávolabbi tanyához, azt is megtudtuk, hogy hamarosan megismétlik az állatösszeírást. Ez az állatlopások megelőzését is szolgálja. Munka közben felhívják a gazdák figyelmét arra, miként előzhetik meg a bajt.
Borjú méretű fekete kutya csaholva állított meg bennünket Toncsenka János bejáróján. Dudálásra, hangos köszöngetésre se jött elő senki, csak a galambok röppentek fel az idegenek zajára. Nagy sokára azonban megjelent a tanya tulajdonosa, akit évekkel korábban lókupecek csaptak be (szerencsére azóta se találtak rá a rossz emberek).
— Itt érzem jól magamat, csend van. A lányommal naponta beszélek telefonon. Motorral a faluba is bejárok. Nem félek, nem bánt senki. Csak az szomorít el, hogy a csalókkal szemben még mindig nem született ítélet — summázta véleményét.
A hazaúton futottunk össze Jánosi Lászlóval, a Gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság hivatásos vadászával. Kiderült, jó a kapcsolata a körzeti megbízottakkal, akiknek elsőként szól, ha falopást tapasztal a területükön. Ismer minden tanyát és tanyasit. Ha gyanús alakokat, járműveket lát a környéken, felírja a rendszámokat, soha nem lehet tudni alapon. A jó együttműködésnek köszönhetően elfogtak már fatolvajokat, s orvvadászokat is errefelé.
Jonnyval őrzik a csorvási tanyavilágot a rendőrök
Farakás alatt vagy a kertben elásva is kerestek már elrejtett pénzt a rendőrök a gerendási tanyavilágban. Ha kellett, tűzifát vittek a rászorulóknak, s minden másban is segítenek szükség esetén.
Heti rendszerességgel látogatják a településektől távol élőket. A különösen veszélyeztetett, idős, magányos tanyasi emberek miatt pedig orvossal, szociális gondozóval, vadászokkal, mezőőrökkel is kapcsolatot tartanak az egyenruhások. Különös esetekből sincs hiány.
— Előfordult már, hogy a tanyáján eldugva tartotta az illető a megtakarítását, de maga se találta, s azt állította, ellopták a farakás alól — elevenítette fel a dolgos „szolgálatot” a csorvási körzeti megbízott, Varga Balázs. — A kollégák átrakták a farakást más helyre, de nem lett meg a pénz. A tanyásnak volt egy újabb tippje: elásta valahol. Ásót ragadtunk, de az emlékezete ezúttal is tévútra vitt bennünket. Később a tanyájában megtalálta az illető. Együtt vittük be a takarékba, nehogy örökre megfeledkezzen a vagyonáról.
Bár a legendás pénzeltűnésen kívül hallani kisebb lopásokról is, a gerendási határban tett látogatásunkkor csak dolgos gazdálkodókkal és a tanyájukba húzódó, idős emberekkel találkoztunk.
Kiképzett rottweiler kíséretében indultunk a csorvási körzeti megbízotti csoport két rendőrével, akik hetente, sőt, naponta találkoznak, vagy ha nem, akkor felkeresik a messze élő időseket a tanyavilágban.
A romos, lakatlan, elhagyatott tanyák mellett vagy húsz olyan ingatlan áll a környéken, ahol élnek még emberek, többségük idős, akik nem akarnak a közeli faluba költözni. Akad közöttük nyolcvan éves néni, akinek senkije nincs, ragaszkodik a házához, a múltjához. Őt a rendőrökön kívül a szociális gondozó is naponta felkeresi, amikor meleg ételt visz a tanyára.
Marika néni éppen a gyomtalanítással végzett, amikor bekopogtunk hozzá. Megtudtuk, a túléléshez fantasztikus praktikái vannak: értéket nem tart otthon, és minden este felgereblyézi az udvarát, így ott minden és mindenki nyomot hagy — Horváth Géza és Varga Balázs körzeti megbízottak rendőrautója is.Heti rendszerességgel látogatják a településektől távol élőket. A különösen veszélyeztetett, idős, magányos tanyasi emberek miatt pedig orvossal, szociális gondozóval, vadászokkal, mezőőrökkel is kapcsolatot tartanak az egyenruhások. Különös esetekből sincs hiány.
— Előfordult már, hogy a tanyáján eldugva tartotta az illető a megtakarítását, de maga se találta, s azt állította, ellopták a farakás alól — elevenítette fel a dolgos „szolgálatot” a csorvási körzeti megbízott, Varga Balázs. — A kollégák átrakták a farakást más helyre, de nem lett meg a pénz. A tanyásnak volt egy újabb tippje: elásta valahol. Ásót ragadtunk, de az emlékezete ezúttal is tévútra vitt bennünket. Később a tanyájában megtalálta az illető. Együtt vittük be a takarékba, nehogy örökre megfeledkezzen a vagyonáról.
Bár a legendás pénzeltűnésen kívül hallani kisebb lopásokról is, a gerendási határban tett látogatásunkkor csak dolgos gazdálkodókkal és a tanyájukba húzódó, idős emberekkel találkoztunk.
Kiképzett rottweiler kíséretében indultunk a csorvási körzeti megbízotti csoport két rendőrével, akik hetente, sőt, naponta találkoznak, vagy ha nem, akkor felkeresik a messze élő időseket a tanyavilágban.
A romos, lakatlan, elhagyatott tanyák mellett vagy húsz olyan ingatlan áll a környéken, ahol élnek még emberek, többségük idős, akik nem akarnak a közeli faluba költözni. Akad közöttük nyolcvan éves néni, akinek senkije nincs, ragaszkodik a házához, a múltjához. Őt a rendőrökön kívül a szociális gondozó is naponta felkeresi, amikor meleg ételt visz a tanyára.
Marika néni éppen a gyomtalanítással végzett, amikor bekopogtunk hozzá. Megtudtuk, a túléléshez fantasztikus praktikái vannak: értéket nem tart otthon, és minden este felgereblyézi az udvarát, így ott minden és mindenki nyomot hagy — Horváth Géza és Varga Balázs körzeti megbízottak rendőrautója is.
— Az idős nénivel Gerendáson is összefutunk, amikor besétál a faluba vásárolni. Ha látjuk, ez is megnyugtat bennünket, minden rendben van vele — mondja a 2 éves rottweiler, Jonny gazdája, Varga Balázs, aki nagyon büszke kiképzett kutyájára.
— A kutya mindennapjaink aktív részese. Jól ismeri a tanyavilágot. Vele fogtuk el azokat a diszkós fiatalokat, akik nem is olyan régen Gerendásról Újkígyósra tartva betértek egy útszéli tanyába, és elloptak egy kerékpárt, hogy gyorsabban eljussanak a szórakozóhelyre. Amikor megjelentünk Jonnyval a diszkóban, nagy lett ám a csend! — mesélt közös, sikeres akcióikról a főtörzsőrmester.
S miközben mezőgazdasági munkások között vitt az utunk a legtávolabbi tanyához, azt is megtudtuk, hogy hamarosan megismétlik az állatösszeírást. Ez az állatlopások megelőzését is szolgálja. Munka közben felhívják a gazdák figyelmét arra, miként előzhetik meg a bajt.
Borjú méretű fekete kutya csaholva állított meg bennünket Toncsenka János bejáróján. Dudálásra, hangos köszöngetésre se jött elő senki, csak a galambok röppentek fel az idegenek zajára. Nagy sokára azonban megjelent a tanya tulajdonosa, akit évekkel korábban lókupecek csaptak be (szerencsére azóta se találtak rá a rossz emberek).
— Itt érzem jól magamat, csend van. A lányommal naponta beszélek telefonon. Motorral a faluba is bejárok. Nem félek, nem bánt senki. Csak az szomorít el, hogy a csalókkal szemben még mindig nem született ítélet — summázta véleményét.
A hazaúton futottunk össze Jánosi Lászlóval, a Gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság hivatásos vadászával. Kiderült, jó a kapcsolata a körzeti megbízottakkal, akiknek elsőként szól, ha falopást tapasztal a területükön. Ismer minden tanyát és tanyasit. Ha gyanús alakokat, járműveket lát a környéken, felírja a rendszámokat, soha nem lehet tudni alapon. A jó együttműködésnek köszönhetően elfogtak már fatolvajokat, s orvvadászokat is errefelé.
— Az idős nénivel Gerendáson is összefutunk, amikor besétál a faluba vásárolni. Ha látjuk, ez is megnyugtat bennünket, minden rendben van vele — mondja a 2 éves rottweiler, Jonny gazdája, Varga Balázs, aki nagyon büszke kiképzett kutyájára.
— A kutya mindennapjaink aktív részese. Jól ismeri a tanyavilágot. Vele fogtuk el azokat a diszkós fiatalokat, akik nem is olyan régen Gerendásról Újkígyósra tartva betértek egy útszéli tanyába, és elloptak egy kerékpárt, hogy gyorsabban eljussanak a szórakozóhelyre. Amikor megjelentünk Jonnyval a diszkóban, nagy lett ám a csend! — mesélt közös, sikeres akcióikról a főtörzsőrmester.
S miközben mezőgazdasági munkások között vitt az utunk a legtávolabbi tanyához, azt is megtudtuk, hogy hamarosan megismétlik az állatösszeírást. Ez az állatlopások megelőzését is szolgálja. Munka közben felhívják a gazdák figyelmét arra, miként előzhetik meg a bajt.
Borjú méretű fekete kutya csaholva állított meg bennünket Toncsenka János bejáróján. Dudálásra, hangos köszöngetésre se jött elő senki, csak a galambok röppentek fel az idegenek zajára. Nagy sokára azonban megjelent a tanya tulajdonosa, akit évekkel korábban lókupecek csaptak be (szerencsére azóta se találtak rá a rossz emberek).
— Itt érzem jól magamat, csend van. A lányommal naponta beszélek telefonon. Motorral a faluba is bejárok. Nem félek, nem bánt senki. Csak az szomorít el, hogy a csalókkal szemben még mindig nem született ítélet — summázta véleményét.
A hazaúton futottunk össze Jánosi Lászlóval, a Gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság hivatásos vadászával. Kiderült, jó a kapcsolata a körzeti megbízottakkal, akiknek elsőként szól, ha falopást tapasztal a területükön. Ismer minden tanyát és tanyasit. Ha gyanús alakokat, járműveket lát a környéken, felírja a rendszámokat, soha nem lehet tudni alapon. A jó együttműködésnek köszönhetően elfogtak már fatolvajokat, s orvvadászokat is errefelé.
.gif)
0 Megjegyzések