Sarkadi gazdálkodóktól származik a hír, hogy furcsa körülmények között estek el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) 1995 óta bérelt területüktől. Kárukat nem térítik meg, az önkormányzat és az NFA egymásra mutogat. Bende Róbert sarkadi polgármesternek más a véleménye. Nemes János, Nemes Jánosné és Fazekas Gergely elmondta, hat termelőről, 54,7 hektárról, 34 aranykoronás földről van szó. — Továbbra is szerettük volna használni a földet, de először azt közölték, hogy megpályáztatják — hangsúlyozták a gazdák. — Mi ősszel tárcsáztunk, mélylazítottunk, év végére kiderült, nem szerződött senkivel az NFA. Azt közölték, pályázat és szerződés híján, megbízási szerződés alapján megkapjuk erre az évre még a területet. Kétszer is nyilatkoztatott az NFA, először aranykoronánként 1250 forintot, majd 1350 forintot írtunk alá. Az NFA megyei igazgatója személyesen közölte velünk, hogy április 30-áig megkötjük a szerződést. Március 26-án érdeklődtünk nála, hogy mi a helyzet, azt mondta, nyugodtan végezzük a munkálatokat. Másnap fogasoltunk, napraforgót akartunk vetni, amikor a sarkadi önkormányzattól közölték, hogy ne csináljunk semmit, mert a kistérségi Start-programban az önkormányzat kapta meg a területet. A megművelt, részben már bevetett földön energianyár-dugványokat telepítettek rohamtempóban, közmunkások révén. Nemes Jánosné és Fazekas Gergely szerint mezei leltárt sem készítettek, vagyis a földeken elvégzett munkák ellenértékét sem kapták meg. Mivel mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződéssel rendelkeztek, előbérleti, elővásárlási joggal is bírtak, de sem az NFA honlapján, sem az önkormányzatnál kifüggesztve nem találkoztak bérleti szerződéssel, amire reagálhattak volna. A termelők szerint az önkormányzatnak van 400 hektárja, azon is megvalósíthatták volna a projektet. Ehelyett saját földjeit bérbe adja vagy másként hasznosítja, nem törődik a helyben lakó gazdák sorsával. A volt bérlők állítják, az önkormányzat az érintett terület megműveléséért jelentős vissza nem térítendő támogatást is kap majd, ugyanakkor ezen munkálatok egy részét ők végezték el. A gazdálkodók úgy tudják, az önkormányzat egyéves megbízási szerződést kötött az NFA-val, és művelési ágat nem változtathattak, évelő növénykultúrát nem telepíthettek volna. Nemes János, Nemes Jánosné és Fazekas Gergely elmondta, hat termelőről, 54,7 hektárról, 34 aranykoronás földről van szó. — Továbbra is szerettük volna használni a földet, de először azt közölték, hogy megpályáztatják — hangsúlyozták a gazdák. — Mi ősszel tárcsáztunk, mélylazítottunk, év végére kiderült, nem szerződött senkivel az NFA. Azt közölték, pályázat és szerződés híján, megbízási szerződés alapján megkapjuk erre az évre még a területet. Kétszer is nyilatkoztatott az NFA, először aranykoronánként 1250 forintot, majd 1350 forintot írtunk alá. Az NFA megyei igazgatója személyesen közölte velünk, hogy április 30-áig megkötjük a szerződést. Március 26-án érdeklődtünk nála, hogy mi a helyzet, azt mondta, nyugodtan végezzük a munkálatokat. Másnap fogasoltunk, napraforgót akartunk vetni, amikor a sarkadi önkormányzattól közölték, hogy ne csináljunk semmit, mert a kistérségi Start-programban az önkormányzat kapta meg a területet. A megművelt, részben már bevetett földön energianyár-dugványokat telepítettek rohamtempóban, közmunkások révén. Nemes Jánosné és Fazekas Gergely szerint mezei leltárt sem készítettek, vagyis a földeken elvégzett munkák ellenértékét sem kapták meg. Mivel mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződéssel rendelkeztek, előbérleti, elővásárlási joggal is bírtak, de sem az NFA honlapján, sem az önkormányzatnál kifüggesztve nem találkoztak bérleti szerződéssel, amire reagálhattak volna. A termelők szerint az önkormányzatnak van 400 hektárja, azon is megvalósíthatták volna a projektet. Ehelyett saját földjeit bérbe adja vagy másként hasznosítja, nem törődik a helyben lakó gazdák sorsával. A volt bérlők állítják, az önkormányzat az érintett terület megműveléséért jelentős vissza nem térítendő támogatást is kap majd, ugyanakkor ezen munkálatok egy részét ők végezték el. A gazdálkodók úgy tudják, az önkormányzat egyéves megbízási szerződést kötött az NFA-val, és művelési ágat nem változtathattak, évelő növénykultúrát nem telepíthettek volna. A cikk a hirdetés után folytatódik — Ki téríti meg a kárunkat, az NFA és az önkormányzat mutogat egymásra? — kérdezték a gazdák. — Csak bíróság útján érvényesíthetjük a kárigényünket. Miért éri meg az NFA-nak ingyen az önkormányzatnak adni vagyonkezelésbe a földet, amikor a gazdák sokkal többet fizettek volna érte? Ha nem kerül bele a Start Minta Munkaprogramba a terület, a gazdák 20 éves pályázási lehetőséghez jutnak, ami nem kevés bevétel az NFA-nak. Így meg úgy érezzük, a területet a helyi önkormányzat ajándékként kezeli. A gazdák azt sem értik, hogyan lehetett 34 aranykoronás földet átminősíttetni energianyár telepítésére, amire gyengébb föld is jó lenne. Olyan, amiben más növény nem termeszthető. Bende Róbert, Sarkad polgármestere elmondta, az önkormányzat összesen 140 személynek biztosít egész éves, napi nyolc órás munkalehetőséget a Start Minta Munkaprogram keretében. Ezen belül a mezőgazdasági programban 70, tartósan munkanélküli sarkadi lakost foglalkoztatnak. A gazdálkodók által említett földterületeket e program keretében hasznosítják. — A már meglévő 20 hektár energianyár-ültetvényt szerettük volna váltott vágásidőszakos másik ültetvénnyel bővíteni — magyarázta Bende Róbert. — Ehhez meghatározott bérleti feltételek mellett, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől mintegy 23 hektár meghatározott célra, energianyár ültetésére hasznosítható földterületet kapott a város. A szerződést március 6-án írtuk alá az NFA-val. Majd’ másfélszáz ember éves foglalkoztatása, s a teljes program sikere a tét. A polgármester azt is kiemelte, a hatok közül négy gazdálkodó szerződése tavaly október 31-én, míg két gazda szerződése december végén járt le. Magyarul, a gazdálkodók mindennemű szerződés hiányában végeztek el különböző munkálatokat a földeken. A városvezető hangsúlyozta, az önkormányzat preferálja a helyi gazdák érdekeit, az önkormányzati tulajdonú mintegy 400 hektár földterület 90 százalékát helyi gazdálkodók bérlik, az után a területalapú támogatás nem csekély összegét is a gazdák veszik fel. — A testület a békés megoldás, a megegyezés híve, s a gazdák által utólagosan elkészített mezei leltár alapján az indokolt és igazolt munkálatok költségeit, egyezség esetén megtéríti a gazdálkodóknak — számolt be a legújabb fejleményekről Bende Róbert. Megkerestük az ügyben az NFA-t is, de nem reagáltak érdeklődésünkre.